A tüdő funkcionális szövetének kerek, körülírható góca – Értelmes Biológiai Különprogram

       

Nem ritka, hogy a páciensek már az olyan diagnózisok hallatán, mint: „Önnek rákja van” vagy „Önnek már csak 3 hónapja van hátra” elszenvednek egy…

DHS-t (Dirk Hamer-szindróma), egy halálfélelmi-pánikkonfliktust, saját magukra vonatkoztatva. A páciens ettől kezdve éjjel-nappal arra gondol, hogy hamarosan meg kell halnia. Nem tud többé aludni, enni, rohamosan veszít a súlyából, és csak a halálra gondol.

Megnyilvánulás:

A DHS megjelenésétől a tüdő funkcionális szövetében ún. kerek, körülírható gócok (lapos vagy gömbölyű) növekednek, melyek - a konfliktus intenzitásának függvényében – lassan vagy gyorsan akár az egész tüdőt kitölthetik. 

Konfliktustartalom:

Halálfélelem. Az ősi konfliktus = egy falat levegő, melyet nem lehet „megemészteni”. A páciens a tudatalattijában arra gondol, hogy nem kap több levegőt (illetve oxigént), és ezáltal meg fog fulladni. Az oxigén kvázi maga a falat levegő, amelyre sürgősen áhítozik a páciens, és amiért annyira aggódik, hogy nem fogja megkapni.

Biológiai értelme:

Mivel a tüdő-léghólyagocskák (aveoli pulmonis) mint egykori bélszövetek mind az oxigén felvételében, mind a szén-dioxid kiválasztásában részt vesznek, ezért a tüdő funkcionális szövetének rákja nem más, mint a szervezet arra irányuló kísérlete, hogy minél több lélegző szövettel több oxigént vegyen fel és szén-dioxidot válasszon ki. Az ősszájban mindig a jobb oldalon történik a bekebelezés és a bal oldalon a kiválasztás. Tehát a cél a „levegő falat”
megszerzése (jobb oldali tüdőlebeny), vagy a szén-dioxid kiválasztása (bal oldali tüdőlebeny). Az agytörzsi idegbeidegződésnél mindig a jobb oldalon láthatjuk a „falat bekebelezését” és a bal oldalon a „bélsár kiválasztását”.

A tüdő két lebenye az ősszájhoz kapcsolódó kiegészítő képződmény.  

Ui: Halálfélelem egy másik emberre vagy egy állatra vonatkoztatva is kialakulhat, ebben az esetben csak egy körülírható góc képződik a tüdőben.
Ha a páciensnek sikerül (pl. a Germán Gyógytudomány megértése által) a halálfélelem-konfliktusát megoldania, akkor megkönnyebbül és átkerül a konfliktusmegoldást követő fázisba (MK-fázis). Ha a betegnek szerencséje van és volt a szervezetében még a DHS előtt mycobaktérium (TBC-baktérium), akkor beindul a tuberkulózis, amely láz, éjszakai izzadás és extrém fáradtság mellett a tüdő funkcionális szövetének kerek, körülírható gócát elbontja. Ha nincs jelen mycobaktérium (TBC), akkor a kompakt tumor csak betokozódik.

Ha a TBC „nyílt”, akkor a páciens sok fehérjét köhög fel. Ezt megfelelő, helyes táplálkozással természetesen pótolnia kell. Ezentúl szigorú ágyban fekvésre van ítélve, nem szabad magát megerőltetnie, különben könnyen beszakadhat egy éppen kifejlődésben lévő tüdőüreg, és légmell (pneumothorax) alakulhat ki.

Tüdőkaverna az egy vagy több körülírható góc megoldási fázisának végén keletkezik. A góc korábbi helyén ún. kaverna, egy üreg marad hátra.

Állítólag 150 évig nem tudták, hogy a tüdő funkcionális szövetének rákja és a tüdő-TBC (gümőkór), ugyanannak az Értelmes Biológiai Különprogramnak része, csak más-más fázisban vannak: kerek, körülírható góc a funkcionális tüdőszövetben = konfliktus-aktív fázis („halálfélelem-konfliktus”); tüdő-TBC = konfliktusmegoldást követő fázis.