Tulajdonképpen mi is az a Germán Gyógytudomány®?

A modern orvostudomány állítólag azért állt neki az emberi szervezet kutatásának, hogy a beteg szervezetet jobban meg lehessen gyógyítani. Mint az a későbbiek során kiderül, ez alapvetően hiányos volt, mert csupa lelkesedés miatt a mechanikai-biokémiai összefüggések felfedezésénél figyelmen kívül maradt a lélek és az agy.

Régen dogmatikai okokból kifolyólag a Nap mint központi égitest létezését még nem fogadták el és a csillagok keringését tévesen a Föld körüli pályájukon képzelték el. Ez nehezen volt értelmezhető, és még számításokat sem lehetett végezni róla. Amióta azonban Galilei felfedezte, hogy a Nap a csillagrendszer központja, a csillagok Nap körüli pályái azonnal világossá váltak.  Az elmúlt évszázadokban vagy évezredekben az orvosok nézetének súlypontját a diagnosztika és a terápia területén többnyire a pszichikai összefüggések alkották. Természetesen nem voltak abban a helyzetben, hogy anatómiai, fizikai és biokémiai alapokra, tehát a modern természettudományokra támaszkodva helyezzék ismereteik súlyát, hanem tapasztalataikat leggyakrabban pszichikai-intuitív módon gyűjtötték össze, ugyanakkor ezt manapság részben még mindig lényegtelennek, sőt büntetendő cselekménynek tartják. Mindkét szemlélet hiányos, mert egyik esetben sem szentelnek kisebb-nagyobb figyelmet az agynak. Összességében azonban a lelki-intuitív szemlélet közelebb állt az igazsághoz, hisz tapasztalhatjuk a tisztán szervközpontú orvostudomány szörnyű következményeit. Másrészről persze az szerves rész egészének bevonása nélkül soha nem is juthatunk el reprodukálható rendszerbe foglalható párhuzamos egybevetésig (szinopszis). 
Valójában a lélek, az agy és a szerv között szigorú értelemben véve nem tudunk különbséget tenni, mert igazság szerint ők egy tartósan szinkronban élő hármas egységet képeznek:

lélek – agy – szerv

Minden lelki és szervi folyamat összeköttetésben áll az aggyal és ott történik azok koordinálása. Az agy kvázi a szervezetünk nagy számítógépe, melynek lelkünk a programozója, másfelől a test és a lélek is programozhatja közösen a számítógépet jól, vagy rosszul. Mert semmiképp sem csak úgy igaz, hogy a lélek az agy és a szerv programozója, hanem esetleges sérüléseknél a szerv is elindíthat egy automatikus programot az agyban és a lélekben. Szem előtt kell tartanunk a lélek, az agy és a szerv folyamatos kölcsönhatásait, és az agyunkat, mint az egész szervezetünk évmilliók alatt kifejlesztett számítógépét, ha meg akarjuk érteni a Germán Új Medicina® törvényszerűségeit. A Germán Gyógytudomány® nem csak a lélek, az agy és a szerv egymáshoz való viszonyát öleli át, hanem embriológiai-ontogenetikai magyarázatokkal szolgál a megértéshez, hogy az egyes relé központok miért az agynak éppen azon a bizonyos pontján helyezkednek el, ahol most láthatjuk őket. Ezen kívül részletezi a különböző csíralemezek közötti összefüggéseket és az ebből eredő rákos daganatok, valamint a normális szövetek különféle szövettani formáit. A rák minden egyes fázisában ugyanis kimutatható az embriológiailag odatartozó szövettani minta.

A Germán Gyógytudomány® mindezeken túl még egy másik koordinációs kört is átölel, mely a nagyobb egységek (családok, rokonság, horda, nyáj, falka, stb.) különböző viselkedési- és konfliktusmintáinak egymáshoz fűződő kapcsolatát rendszerezi és ezt a szinapszist és az évmilliók alatt kifejlődött más fajok, fajták, élőlények szimbiózus közös egymással élésének szemléletét az egész világegyetemre kiterjeszti.

A Germán Gyógytudomány® 3. törvényszerűsége „A tumorok és rákkal egyenértékű megbetegedések egyedfejlődéstől függő rendszere” minden ún. betegséget a csíralemez hovatartozásuk szerint sorol be, mégpedig: a belső, a középső és a külső csíralemez szerint, melyek már az embrió fejlődése kezdetén képződnek. 

A csíralemezek mindegyikéhez nem csak az egyes sejtek, ill. szervek sorolhatók, hanem minden egyes csíralemezhez szintén fejlődéstörténeti szempontok szerint bizonyos agyi részek és szövettani formációk is tartoznak.

Ezen kívül a nagyagy és az ősagy (kisagy + agytörzs) által irányított szervek esetében a konfliktus-aktív fázisban egymással ellentétesen tapasztalhatunk sejtszaporulatot és sejtegybeolvadást. Ez azt jelenti, hogy:

A belső csíralemezből kifejlődött sejtek, ill. szervek reléi az agytörzsben helyezkednek el és rákos folyamat esetén sejtszaporodás indul el tömör, adenoid sejttípusú tumorok képződésével (pld. a májban, tüdőben, a bélben).

A külső csíralemezből kifejlődött sejtek, ill. szervek egy rákos folyamat esetén sejtegybeolvadás történik fekélyesedés formájában, vagy pedig létrejöhet még szervi szintű funkciókárosodás is, mint pld. egy diabetes vagy egy bénulás.

A középső csíralemeznél megkülönböztetünk egy ősi és egy új csoportot:

A középső csíralemez ősi csoportjához tartozó sejtek, ill. szervek reléi a kisagyban találhatók, vagyis még az ősagyhoz tartoznak és ezért rákos folyamat során szintén tömör tumorokat képeznek a konfliktus-aktív fázisban, mégpedig adenoid sejttípusú tumorokat (pld. mell, melanoma, mesothelioma = pericardium (szívburok savós hártyája), pleura (mellhártya), peritoneum (hashártya).

A középső csíralemez új csoportjához tartozó sejtek, ill. szervek irányító pontja a nagyagy fehérállományában található és rákos folyamat során a konfliktus-aktív fázisban nekrózist vagyszövetleépítést idéz elő, pld. sejtegybeolvadást (lyukak képződése a csontokban, a lépben, a vesében vagy a petefészekben). 
Mindebből látható, hogy a rák nem a megvadult sejtek véletlen értelmetlen történése, hanem egy igen jól értelmezhető és előre látható folyamat, mely szigorú precizitással tartja magát az egyedfejlődési adottságokhoz.

A Germán Gyógytudomány®  4. természettörvénye, „A mikrobák egyedfejlődéstől függő rendszere” azt bizonyítja, hogy az ősagy által irányított szervek esetében speciális mikrobák segítségével a tumorok elbontásra kerülnek, míg úgyszintén a gyógyulási fázisban a nagyagy-vezérelte szerveknél vírusok és baktériumok közreműködésével a fekélyek során keletkezett lyukak duzzanat kíséretében ismét feltöltődnek.

A mikrobákról eddig azt a nézetet képviseltük, hogy az ún. fertőző betegségeket indukálják és ez az elképzelés igaznak tűnt, mert hiszen az ún. fertőző betegségeknél mindig találtunk mikrobákat. Csakhogy ez nem fedte a valóságot, mert a feltételezett fertőző betegségeket minden esetben megelőzte egy konfliktus-aktív fázis. A mikrobák csak a konfliktus megoldása után vállalnak aktív szerepet. Vezetésük és az aktiválásuk pedig az agyunk irányítása alatt áll. Ők a segítőink olyan értelemben, hogy a rák, vagyis a tumor felesleges szöveteit, melyekre feladatuk betöltése után nincs már szükség, eltakarítják, vagyis a baktériumok, vírusok segítenek a nagyagyi csoportnál  a keletkezett lyukak, nekrózisok feltöltésében, szövetsérülések helyreállításában. Ezért ők a mi hűséges segítőink, vendégmunkásaink.

Az elképzelés egy az immunrendszer ellen küzdő hadseregről, melyek a rossz mikrobák ellen harcolnak, egész egyszerűen téves volt. Mert a mikrobák nem a betegségek előidézői, hanem éppen ők azok, akik a gyógyulási fázist optimalizálják.

Az 5. természettörvény, „A lényeg megértésének törvénye, miszerint az összes ún. "betegség" a természet Értelmes Biológiai Különprogramjának (ÉBK) részét képezi, és ez fejlődéstörténet szempontjából értelmezhet”, felforgatja az egész orvostudományt. Mert ha ugyanis a betegségeket az egyes csíralemez szerint külön-külön vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy minden bizonnyal kell, hogy legyen egy biológiai értelmük. Amióta a vélt „betegségeket” a Germán Gyógytudományban® már nem „rosszindulatúnak”, a természet üzemzavarának vagy Isten csapásának gondoljuk, hanem a természet Értelmes Biológiai Különprogramjaink egyes fázisának, azóta minden biológiai értelem döntő jelentőséggel bír, és ez a biológiai értelem minden ÉBK-ban megtalálható. A különprogramnak tehát van egy értelmes biológiai célja, vagyis minden ÉBK el akar érni valamilyen értelemszerű, biológiai szükségességet.  
Egy anya/gyerek-konfliktusnál a biológiai értelem abban nyilvánul meg, hogy pld. a szervezet plusz mellmirigy szövetet épít, hogy egy gyereknek, mely egy baleset folytán éppen a fejlődésben akadályozva lett, segítsen olyanformán, hogy több anyatejet ad neki.

Az ilyen folyamatok az ún. civilizált országokban a nőknél általában a szoptatási időn kívül indulnak el. Ha a civilizációban egy nő elszenved a szoptatási időn kívül egy anya/gyermek konfliktust, úgy egy ilyen mellmirigy tumor elkezd növekedni és azt a célt imitálja, hogy a csecsemőnek több tejet kell adni, pedig a csecsemő ilyenkor többnyire már egy nagyobb gyerek. 
Ez ahhoz vezette a modern orvostudósainkat, hogy ezt a tumort valami egészen értelmetlen beteg dolognak, a természet elkorcsosulásának tekintse, mert elvesztették az eredeti ősi értelem megértésének képességét. 

A bal- vagy jobbkezesség megállapítása nélkül a GERMÁN GYÓGYTUDOMÁNYBAN nem lehet dolgozni. Mert egy jobbkezes nőnél a bal mell a nő gyermekéért és az anyjáért, valamint a saját fészkéért felelős, a jobb mell pedig a partneréért, ahová egyébként a többi ember is tartozik, kivéve a kis gyermekeket vagy a gyermeknek tekintett embereket és állatokat. A balkezes nőnél pont fordítva van.

Ha a tapsolásnál megfigyeljük, hogy melyik kezünk van felül, az a vezető kéz, vagyis az dönti el az oldalasságunkat. Ha a jobb kéz van felül, jobbkezesek vagyunk, ha a bal kézzel csapunk bele a jobb kézbe, akkor balkezesek vagyunk. Ez a teszt nagyon fontos, hogy kiderítsük, melyik hemiszféra irányítása alatt működik az ember, hisz nagyon sok átnevelt balkezes van és úgy hiszik, hogy jobbkezesek. De fontos tudnia páciens korát, milyen nemű és hogy van-e valamilyen hormonális különlegessége vagy hormonális változással járó beavatkozása (fogamzásgátló tabletta szedése, petefészek sugárkezelése, hormontabletta szedése, klimaktérium, stb.)

A biológiai konfliktusokat csak fejlődéstörténeti szemszögből tekintjük archaikus konfliktusoknak, melyek az embernél és állatnál egyformák. Az állat a legtöbb biológiai konfliktust még reálisan érzékeli, mi emberek viszont átvitt értelemben. Az állat egy le nem nyelhető falat esetében valóban egy darab táplálékra gondol, az embernél ugyanez lehet akár egy ötszáz Eurós papírpénz vagy egy lottónyeremény.

A GERMÁN GYÓGYTUDOMÁNY alapjában véve az operációkat semmiképp sem tartja feleslegesnek és minden esetben mellőzhetőnek. De nagyon fontos, hogy azok szükségességéről mindig az egészséges emberi ésszerűség döntsön és hogy egyénekre szabottan döntsünk. Ez azt jelenti, hogy akkor kell elvégezni a műtétet, ha az ésszerűség azt indokolja: ha egy spontán gyógyulás előreláthatólag túl sokáig fog tartani, vagy ha következmény-konfliktussal találkozunk, pld. ha egy beteg a mellében lévő csomó miatt elcsúfítva és torznak érzi magát és ez a DHS következményeként képződik egy melanoma – de mindezt mindig a GERMÁN GYÓGYTUDOMÁNY  kritériumai szerint kell elvégezni.  

A gyógyszeres kezelés semmi esetre sem képezi a hagyományos orvostudomány kizárólagos kincstári tulajdonát. A páciens gyógyulása, jobb közérzete érdekében minden jó szimptomatikus gyógyszert szabad használni, de csak akkor, ha azt a gyógyszert az orvos a saját feleségének is beadatná.

A Germán Gyógytudomány egy empirikus természettudomány. 5 tapasztalati úton szerzett biológiai törvényszerűségen alapszik, annak természettudományos értelmét az ember és az emlősállat minden egyes megbetegedésénél alkalmazni tudjuk.     

Ezen természettörvények orvostudományi-klinikai értelmében vett nem tudása gátolt bennünket az orvostudomány rendszerbe foglalásában, és ez az oka annak, hogy betegségek közül egyetlen egyet sem ismertünk fel és nem voltunk képesek azokat helyesen megítélni.