Máj karcinóma, daganat vagy fekély

Rövid ismertet?
Dr. med. Ryke Geerd Hamer

Az Germán Gyógytudomány® 5 biológiai természettörvényretámaszkodik.
A 3. törvény, „A rákok és rákkal egyenértékű betegségek ontogenetikus rendszere azt mondja ki, hogy a konfliktus-aktívfázisban

• minden ősagy (agytörzs + kisagy) irányította szerv sejtszaporodást,
• minden újagy (agyvelő + agykéreg) által irányított szerv sejtszámcsökkenést, elhalást, fekélyesedést, porózussá válást és hasonlókat mutat.

Ez a fejlődéstörténet, vagy embriológia szerinti felosztás. Ha ugyanis minden daganatot és elváltozást a fejlődéstörténet szerint, illetve a különböző csíralemezek ismérvei szerint sorolunk be, hirtelen minden magától elrendeződik.

• daganat növekedés a szövetes állományban (parenchima) található, és nagy, göröngyös csomókat képez a májtok közelében, amelyeket gyakran tapintani is lehet.
• sejtvesztés (fekélyesedés) – az epevezetékekben (májon belüli) található, agykérgi (újagy) szenzitív beidegzés. Daganat növekedés a máj szövetes állományában.

A máj szövetes állománya belső csíralemez eredetű, az agytörzs irányítása alatt áll. Mint minden belső csíralemez eredetű szövet, a konfliktus aktív fázisban kompakt, adenoid típusú daganatokat képez.

A megoldási fázisban a daganatok mikobaktériumok segítségével (amennyiben rendelkezésre állnak) lebomlanak. Mikobaktériumok hiányában a helyükön maradnak, betokozódnak.

Konfliktus oldalról megközelítve ez májkarcinóma mindig az éhezéstől való félelem valóságos vagy átvitt gondolati biológiai konfliktusát tükrözi. Nem csoda tehát, hogy olyan vidékeken, ahol politikai zavargások és éhínség van, a májrákok gyakorisága 35-szöröse, mint ott, ahol biztonságban élnek.

Központi kérdés a DHS (biológiai konfliktus). Ez nem csak az akut, drámai lelki megrázkódtatást okozó konfliktust foglalja magába, ami mint derült égből a villámcsapás (váratlanul) ér, hanem meghatározza aHameri Góc (HG) helyét az agyban, és a rákos daganat vagy elhalás elhelyezkedését a szervezetben (szervben). A DHS pillanatától láthatjuk az agyi CT felvételen a konfliktushoz és a szervhez tartozó agyi relében a céltáblaszerű, koncentrikus körökből álló éles gyűrű alakú konfigurációt (HG). Azt a folyamatot, amit az agyban látunk, megfigyelhetjük a hozzá tartozó szervben is, vagyis azok egymással összefüggésben állnak. Az egész attól izgalmas, hogy gyakorlatilag az agy és a szerv ugyanabban az ütemben céltáblaszerűen rezeg. Úgy tudjuk ábrázolni a szerveket azok sejtmagjaival, amelyek egymással hálózatot alkotnak, mint egy második agyat. A feji agy és a szervi agy ugyanabban a fázisban és ugyanolyan módon rezeg, ahogy a céltábla konfiguráció mutatja. A feji agy parancsot ad a szervi agynak, pl. mozgató parancsot, a szervi agy információkat küld a feji agynak pl. érző információt. Ezt részben már tudtuk a neurológiából, de nem mentünk tovább, mert nem ismertük a Germán Gyógytudomány® összefüggéseit.

A terjedő konfliktussal a Hameri Góc is növekszik az agyban, azaz egyre nagyobb területet érint, vagy az érintett területet egyre jobban izgatja. Ezzel egyidejűleg a rák is növekszik a szervben, azaz a daganat tömege egyre nagyobb lesz a sejtszaporodás miatt. A biológiai konfliktusokat csak a fejlődéstörténeten keresztül érthetjük meg, mint olyan ősi konfliktusokat, amelyek az embereknél és állatoknál analógiát mutatnak, és amelyek az adott faj túlélését szolgálják. Az állatok a konfliktusokat még valóságosan élik meg, mi emberek viszont gyakran elvonatkoztatunk. Az állat számára egy falat, amit nem tud lenyelni, valóban egy darab táplálék, az embereknél azonban ez lehet akár egy húszezer forintos bankjegy, vagy egy elpuskázott üzlet. Amikor pl. egy üzletembernek komoly pénzügyi nehézségei vannak, mert a konkurencia túl erőssé vált, vagy, mert a bank nem ad több pénzt, egy ennek megfelelő DHS-nél, „az éhenhalástól való félelem”, májkarcinóma alakul ki.

Példák:

• Egy kislány éhenhalás-félelmi konfliktust szenvedett el, amikor az apja üzlete mellett nagyáruház nyílt. Az apja mindig azon siránkozott: „Istenem, éhen fogunk halni.” Az ötéves kislány ezt készpénznek vette.

• Egy 19 éves páciens kapott éhenhalás-félelmi konfliktust, amikor a barátnője terhes lett, és azt gondolta: „Istenem, istenem, mi ketten sem tudunk megélni, hogyan akarunk még egy gyereket is felnevelni.”

• Egy másik lány anyja újra munkába kényszerült, ezért a lánynak a nagymamájánál kellett ennie. Ott azonban nem ízlett neki az étel, emiatt éhenhalás-félelmi konfliktust élt át májkarcinómával.

A DHS-el minden rögzül: A pszicho-biológiai konfliktus éppúgy, mint a hozzá tartozó agyi lokalizáció, és a rák vagy rákkal egyenértékű betegség szervi elhelyezkedése. Még egy nagyon fontos dolog rögzül ebben a pillanatban: az ún. „sínek”. Minden, amit az egyén a DHS pillanatában érzékel látva, hallva, szaglással, tapintással egyaránt. De még a konfliktus különböző ún. „aspektusai” is rögzülnek, amelyek a DHS pillanatában jelen voltak. Amikor később ezek a körülmények újra megjelennek, az egész konfliktus kiújulásként visszatér. Ez azt jelenti, hogy hiába mellékvágány, a teljes sínre visszakerül az ember. Innen a sín elnevezés. Minden allergia, amit az allergia tesztek ki tudnak mutatni, mindig másodvágányok, egy DHS-el összefüggésben.

Amikor azt mondják egy betegnek, hogy bélkarcinómája van, ami miatt meg kell műteni, általában két új konfliktust úgynevezett diagnózis sokkot szenvedhet el:

• Egy mentális támadást a hasa ellen, amit fel kell vágni. Egy ilyen biológiai konfliktus hashártya karcinómát okoz, ami a konfliktus-aktív fázisban növekszik.
• Egy szoliter (egyedüli) májkarcinómát, mégpedig mindig jobb dorzálisat (hátoldali). Ez azt az ősi biológiai félelmet fejezi ki, hogy nem tud több étel áthaladni a belein, bélelzáródást kaphat, mert abban egy állítólagos karcinóma ül. Tehát a páciensnek szabályos ősi éhenhalási félelme alakul ki.

A diagnózistól a műtét időpontjáig eltelik némi idő – általában 3-4 hét – és a sebész ún. pöttyszerű metasztázisokat talál a peritoneumon (hashártya), és ha röviddel a műtét előtt vagy után CT felvételtkészíttet a májról, a szoliter májcsomót is mutatni fogja jobbra dorzálisan. Szükségtelen mondani, hogy az ilyen beteget inoperábilisnak, gyógyíthatatlannak tartják, lemondanak róla, amíg mi már teljesen rendszerszerűen és biológiailag logikusan tudjuk, hogy iatrogén megbetegedésben szenved a diagnózis és a műtét bejelentése miatti biológiai következménykonfliktusa (diagnózis sokk) miatt.

Azt is felesleges leírni, hogy a sebész talán éppen az összefüggések ismeretének hiánya miatt ezeket a szoliter májcsomókat kioperálja, és a „hashártya metasztázisokat” amennyire lehetséges lekaparja, ahogy az manapság sok esetben így van. 

Arról is hiábavaló beszélni, hogy a páciens a műtét után azt gondolja „megszabadították a bajától”, ezzel a hasi támadási konfliktusát megoldja. Ezután a gyógyulás jeleként ascitest (hasűri folyadék) jelenik meg.

Az ascitest a sebész és az onkológus is a vég kezdetének tekinti, mert egyikük sem ismeri a biológiai összefüggéseket. Ettől kezdve az ördögi kör bezárul. A májkarcinóma ki fog újulni, ha pl. a páciens attól fél, hogy a műtét következtében összenövései lehetnek. Ha csak székrekedése van, és azt gondolja, hogy bélelzáródása lehet, szintén kialakulhat a szoliter májkarcinóma mint recidíva.

A megoldási fázis, azon belül is az ascites még egy ördögi kört beindíthat, ami egyesül azzal az első konfliktussal, hogy valamit meg kell operálni. Mindig, amikor a páciens a megoldási fázisba kerül, és ascitese lesz, pánikba esik és a pánik miatt (konfliktus aktív) az ascites visszahúzódik. A pánik megoldódik, és az ascites, mint a gyógyulás jele, visszatér. Ez így megy tovább, és az eszkaláció (kiterjedés) veszélyét hordozza magában. 

A Germán Gyógytudományban® az ilyen pácienseket nagyon gondosan meg kell vizsgálni lelki és agyi szinten egyaránt. Sokkal kevesebb ráfordítással lehet ugyanazt a diagnózist felállítani, és nagyon kíméletesen meg lehet értetni a beteggel, és egyidejűleg elmagyarázni, hogy ez nem „lábtörés”. Ha a konfliktust még nem oldotta meg, a beteggel együtt kell megoldási lehetőségeket keresni. Így a beteg sem peritoneális (hashártya), sem májkarcinómát nem fog kapni.  Az esetek nagyon kis részében olyan rossz a prognózis, hogy valóban bélelzáródás fenyeget. Ebben az esetben megelőzés céljából magától értetődően meg kell műteni.

A konfliktus megoldás után a 4. törvény (a mikroorganizmusok ontogenetikus rendszere) szerint azonnal megkezdődik a helyreállítás, vagyis a daganat elsajtosítása, lebontása a mikobaktériumok segítségével (ha rendelkezésre állnak). A szoliter májkarcinómák csak abban az esetben tűnnek el, ha mikobaktériumok már a DHS megtörténtekor rendelkezésre állnak. Az általunk ismert valamennyi mikroorganizmus amegoldási fázisban dolgozik, nem korábban és nem később. A konfliktus-aktív fázisban a mikroorganizmusok szaporodnak, így a megoldási fázisra pont annyi lesz belőlük, amennyi a daganat lebontásához szükséges. Ha a megoldási fázis alatt hiányzik a megfelelő mikroorganizmus, a daganat a helyén marad elsajtosodás, és lebontás nélkül. A lebomlás után máj-kavernák maradnak vissza, amelyek általában összeesnek és indurálódnak (elvileg ugyanaz a folyamat zajlik, mint az alveolusok területén elsajtosodó tüdőcsomók esetében halálfélemi konfliktus után). Ott, ahol a regenerálódás átmenetileg, vagy végérvényesen nem történik meg, beléphet a kötőszövet, a daganat betokozódik, sőt el is meszesedhet.

A megoldási fázisban a máj megduzzad, a páciens gyenge és fáradt, sokat és jól alszik, többnyire hajnali háromkor felébred az erős éjszakai verejtékezésre (ahogy minden ősagy irányította daganat TBC-s lebomlásánál), hőemelkedése lesz. A máj kicsit kisebb lesz, de a megoldási fázis végre újra felépül a májszövet, ami ezt kompenzálja. (A Prométheusz-jelenség már az ókori görögöknél ismert volt.)

A szervi tüneteket mindig óvatosan kell értékelni, számolni kell azzal, hogy régi dagantról van szó, ami mikobaktériumok hiányában a megoldási fázisban nem bomlott le, és csak egy véletlen során találták meg.

Szerveink többsége különböző csíralemezekhez tartozó részekből épül fel. Ide tartozik a gyomor, a máj és a hasnyálmirigy is. 
Amíg az ősagy irányította szervek a konfliktus aktív fázisban sejtszaporodást mutatnak, addig a nagyagy irányította szervek sejtszám csökkenést.

Epevezeték rák

Az epevezetékek külső csíralemez eredetűek, nagyagykéreg irányítás alatt állnak. A többi külső csíralemez eredetű szövethez hasonlóan, a konfliktus-aktív fázisban laphám fekélyesedés alakul ki az epevezetékekben.

Amíg az agytörzs irányította szerveknél a kezesség gyakorlatilag nem játszik szerepet, ebben az esetben nagy jelentősége van. Az agytól a szervig vagy a szervtől az agyig mindig egyértelmű az összefüggés (kapcsolat).  

Példa: Egy jobbkezes nő identitás konfliktus esetén végbél karcinómát kap, ezzel szemben egy baloldalas nő ugyanennél a konfliktusnál gyomor-, vagy epevezeték fekélyt-karcinómát szenved. Egy jobboldalas férfi birtok bosszankodási konfliktusnál kap gyomor-, vagy epevezeték fekélyt-karcinómát, a baloldalas férfinak viszont ugyanennél a konfliktus eseménynél végbél-karcinómája lesz.

A konfliktus megoldási fázisban ez a fekély vírusok segítségével, új sejtek képződésének a kíséretében újra feltöltődik, ami erős duzzanat mellett zajlik le. Ezért fordulhat elő elzáródás.

Korábban ezt nem tudtuk ezért a megoldási fázisban képződő sejtszaporulatot (a fekélyek feltöltődésekor) nagyon rosszindulatú daganatnak tartottuk.
A vírusok a megoldási fázisban tervszerűen dolgoznak, elzáródó duzzanatot okozva a májon belüli epeutakban. Ezt neveztük korábban (vírus)hepatitisznek (májgyulladás). Tehát nem a vírusok okozzák a hepatitiszt, ahogy azt hittük, hanem a szervezetünket szolgálják, a gyógyulási folyamatot optimalizálják. Ha nem állnak rendelkezésre „speciális mikróbák”, a májon belüli epeút-fekélyesedések meggyógyulnak, vírusok létezése nélkül is (régebben non A – non B hepatitisz). Az ún. A vagy B vírus hepatitisz lezajlása nagyon heves, de rövidebb, és biológiailag nagyobb esélyt ad a túlélésre, mint vírus nélkül. Ma már beszélnek C, D, E hepatitiszről is. Az „ikteruszos” vagy „ikterusz nélküli”(a bőr sárga elszíneződése) közötti különbség csupán attól függ, hogy mennyi epevezeték, esetleg a kivezető csatorna (choledochus) záródik el a folyamat során.

A hepatitisz lezajlása után szintén kialakulhat májcirrózis. Ez a májon belüli epevezetékek laphámréteges (laphám elszarusodás) és kötőszöveti elzáródásából áll (a hörgő atelektáziának és koronária elzáródásnak megfelelően). Korábban azt hitték, hogy a májcirrózis mindig alkoholból származik. A valóságban az alkoholisták túlnyomó többsége a legalsó társadalmi osztályokhoz tartozik. Az ő konfliktus érintettségük sokszor magasabb, mint a derék polgároknak és polgár feleségeknek. Nem a rák az alkohol eredménye, hanem az alkohol és a rák a bosszúság, harag és az aggodalom következménye. Már csak idő kérdése, amíg egy DHS becsapódik.

A hepatitisz megoldási fázisának a legveszélyesebb pontja nem a májértékek megemelkedése (különösen a gamma-GT, az alkalikus fosztfatáz és esetleg a bilirubin a sárgasággal járó lefutásnál), hanem az epileptoid krízis, ami akkor lép fel, amikor a májértékek újra csökkenni kezdenek. Figyelni a „májkómára!”, ami a valóságban agyi kóma, alacsony vércukorszint értékkel, mégpedig közvetlenül az epileptoid krízisben. Az epileptoid krízisnek biológiai célja van, kinyomódik az agyban és a szervben a konfliktus megoldásától kezdve a gyógyulása érdekében felgyülemlett ödéma. Az epileptoid krízis gyakorlatilag fordulópont a megoldási fázisban. Mindig nagyon bölcs biológiai esemény.

Ebben a megoldási fázisban epekólika lép fel, akár májon belüli epekólika is lehet, mert a nagyagyi beidegzés érzékenyen látja el. Az elvben pozitív gyógyulási fájdalmat azzal lehet hatékonyan megközelíteni, hogy a paciens megérti az összefüggéseket, és felkészül rá, mint egy valódi nagy munkára, amit véghez akar vinni. Természetesen lehetőség van a fájdalmak gyógyszerszeres, vagy külső módszerekkel történő csillapítására. A fájdalom alapvető biológiai célja, hogy a teljes szervezet nyugalomban maradjon, ezáltal a gyógyulás optimális körülmények között tud lezajlani.

A Germán Gyógytudományban® nem létezik a jó- és rosszindulatúság fogalma, és a „metasztázisé sem. Második, vagy harmadik rákról beszélünk. Nincs agydaganat sem, hanem Hameri góc céltábla konfigurációban, és agyödémával, vagy gliaszövet felszaporodással a konfliktus megoldása után.

Nincsenek „fertőző betegségek” sem, hanem egyfajta konfliktus aktív fázis utáni megoldási fázis a megfelelő agyi lokalizációval és a hozzá tartozó szervi megjelenéssel. Egy rák, vagy rákkal egyenértékű betegség lezajlása az obligát (kötelező) mikroorganizmusok részvételével.

Minden létező betegség a Germán Gyógytudomány® 5 törvényszerűsége szerint zajlik le.